Nov. 6-án Gyergyóremetére zarándokoltak a gyergyói keresztalják, hogy együtt ünnepeljék a templom védőszentjét, Szent Lénárdot. Az ünnepi szentmisét P. Balázs Aba esztelneki ferences celebrálta, az oltárnál ott volt Bálint Lajos ny. érsek is. A búcsún megjelentek között ott volt dr. Garda Dezső és Nagy István parlamenti képviselő is. Nagy István a szociális kérdések terén tudott tájékoztatni, dr. Garda Dezső pedig az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, az egyházi vagyon helyzetéről és az erdőkkel kapcsolatos kérdésekről. /Aranymisés áldás Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
2001. augusztus 5.
Megjelent Bartalis János jelenleg dévai templomigazgató, történész könyve Halálra ítélve főcím alatt az erdélyi ferencesek története 1949-1989-ig. A könyv forrásjellegű. Az itt összegyűjtött adatok segítségével fogják megírni majd a ferences provincia történelmének újabb fejezetét. A könyv szerkesztője és egyben írója tizenkét ferences kéziratos visszaemlékezését - P. Balázs Aba, fr. Bálint Rókus, P. Bartók Albert, P. Benedek Domokos, P. Bíró Antal, P. Daczó Lukács, fr. Daian Szabin, P. Ferencz Ervin, P. Kádár István, P. Márk József, P. Pap Leonárd, P. Szalontai Barnabás, - valamint dr. P. Bálint Szálvátor és dr. Boros Domokos P. Fortunát kéziratait, P. Puni Emil jezsuita ex-provinciális szóbeli vallomását és saját élményeit használta fel forrásként. A könyvet a Szent István királyról elnevezett ferences rendtartomány (felelős kiadó Böjte Csaba OFM) adta ki. /Fodor György: Új egyházi kiadvány. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 5./
2004. február 18.
A sok jeles írástudó esztelneki ferences atya közül egyik legjelesebb volt dr. Benedek Simon, rendi nevén Pater Benedek Fidél (Kézdiszentlélek, 1907 okt. 3.- Esztelnek, 1979 máj. 25.). Történész, egyháztörténeti író és genealógus volt. 1945-ben doktorált történettudományból Kolozsváron. Tanulmányt írt a tatárok 1661-es csíki betöréséről (1945), a kolozsvári ferences templomról (1946). Munkássága, egyháztörténeti tudományos-kutatói tevékenysége és hagyatéka feldolgozatlan. Nevét – mint jeles székelyföldi egyháztörténészét – márvány emléktábla jelöli a csíksomlyói kegytemplomban. Az esztelneki rendháznak most csak három lakója van: a házfőnök Nagy István alias Pater Tarziciusz, Balázs Jenő alias P. Balázs Aba, vagyis a mindenki által ismert Aba atya, és egy még be nem öltözött jelölt, a nagyon fiatal Ambrus Zoltán. Fidél atya példájának hű követőjeként, a 82. életévébe lépő Aba atya évek óta beható egyháztörténeti kutatómunkát végez, eredményeit dolgozataiban, tanulmányaiban rögzíti. P. Balázs Aba 1998-ban fejezte be Az esztelneki hármas egyházközség kápolnái a XVI. századtól napjainkig című tanulmányát. P. Balázs Aba Gyergyóremetén született. Kényszerlakhelynek először Máriaradnát jelölték ki számára, majd Dézsen jelölték ki a kényszerlakhelyet, amely 17 évet tartott. Végül 1974-ben került Esztelnekre. /(kisgyörgy z.): Egyszemélyes műhely az esztelneki rendházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./
